Az alábbiakban egy angol nyelvű hírt olvashatsz, amely után egy szövegértést ellenőrző rövid teszt található, valamint a szöveg magyar fordítása.
The majority of Hungarians in their twenties do not want children, and those who plan to have a family would not start one for a long time, a recent study on the generation born in the 1980s has found.
This generation of Hungarians have no direct experience of Socialism, as they were children when the system change took place at the end of the decade. These young people are said to be unmotivated and superficial, and the study by Kontra Műhely aimed to find out if this was true, said Ferenc Tarr, one of the authors.
Hungarians in their twenties these days tend to stay in school well into adulthood. Their higher education can last up to a decade, as they cannot or do not want to face the responsibilities which come with turning into an adult. Their goals are seen as short term.
Since the early 1990s, the number of students who participate in higher education has increased 3.5-fold, but at the same time, the number of those who graduated only doubled. In 1993, 98% of last-year students received a diploma, and only 54% did in 2008.
Of Hungarian women aged 25-34, 30% still live with their parents, while 40% of men in this age group are yet to leave the nest. A high standard of living is more important to them than having children. Their parents do not pressure them to find their own place, either, because they think living together is more cost-efficient. However, in some families, this dependency situation results in frustration and conflicts between the generations.
Forrás: Caboodle
TIPP: A pirossal szedett szavak jelentését megnézheted, ha föléjük viszed az egérnyilat.
Egy, a nyolcvanas években született nemzedékkel foglalkozó vizsgálat szerint a húszas éveikben járó magyarok többsége nem akar gyereket, és akik terveznek családot, azok sem a közeljövőben.
Ennek a generációnak már nincs közvetlen tapasztalata a szocializmusról, mivel gyerekek voltak, amikor a rendszerváltás történt az évtized végén. E fiatalokat motiválatlannak és felszínesnek tartják; a Kontra Műhely által folytatott vizsgálat ennek igazságtartalmát kívánta megállapítani - mint azt a szerzők egyike, Tarr Ferenc elmondta.
Manapság a huszonéves magyarok jellemzően jócskán a felnőttkorba nyúlóan iskolába járnak. Felsőbb szintű képzésük akár egy évtizedig is eltarthat, mivel a felnőtté válással járó felelősséget nem tudják, vagy nem akarják felvállalni. Céljaik rövidtávúaknak tekinthetőek.
A kilencvenes évek eleje óta a felsőoktatásban résztvevő diákok száma 3,5-szeresére nőtt, ugyanakkor a végzettek száma csak megduplázódott. 1993-ban a végzős diákok 98%-a kapott diplomát; 2008-ban csak 54%-uk.
A 25-34 között magyar nők 30%-a még a szüleivel él, míg az ebbe a korcsoportba tartozó férfiak 40%-a még nem röppent ki a fészekből. Számukra a magas életszínvonal fontosabb, mint a gyerekvállalás. Szüleik sem ösztönzik őket arra, hogy megtalálják saját helyüket, mivel úgy vélik, együtt lakni költséghatékonyabb. Egyes családokban azonban ez a függőségi helyzet frusztrációt és nemzedékek közti konfliktusokat eredményez.